Jövőre az eredeti, három évre szóló béralku alapján 14%-kal kellene emelni a minimálbért, de valószínűleg ezen módosítanak a kormány és a szociális partnerek képviselői az őszi bértárgyalásokon. A Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fóruma egyelőre csak „bemelegítő” tárgyalást tartott pénteken a harmadik negyedévi gazdasági adatok híján. Úgy tűnik, hogy az egyik nagyobb szakszervezet sem tartja reálisnak a 14%-os emelést a gazdaság jelenlegi helyzetében. A Munkástanácsok Országos Szövetsége leginkább abban bízik, hogy csökken majd a minimálbért sújtó személyi jövedelemadó.
A 2024-ben a kormány és a szociális partnerek között megkötött hároméves bérmegállapodás értelmében elvileg 2027-ben a minimálbérnek 14%-kal kellene emelkednie. A hároméves alkuban a béremelési ütemterv feltételeként rögzített indikátorértékek (bruttó átlagkereset növekedése, GDP-növekedés, infláció) alakulása azonban elmarad a célértékektől.
A GDP-növekedés mértéke önmagában is 2,6 százalékponttal alacsonyabb, mint a várt, így mi is azzal számolunk, hogy a felek újra fogják tárgyalni a minimálbér-emelés mértékét
– közölte Zai Zoltán, a Munkástanácsok Országos Szövetségének gazdasági alelnöke.
Ettől függetlenül a jelentős béremelés előtt még nem teljesen zárna be minden kaput a szakszervezeti vezető. Az indok pedig az, hogy a Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fórumán tavaly született megállapodás azt is tartalmazza, hogy 2027-re a minimálbér eléri az átlagbér 50 százalékát. A matematika könyörtelen szabályai szerint az idei évben végbement alacsonyabb – az eredetileg tervezett 13 helyett 11%-os – minimálbér-emelés miatt, jövőre nem is 14, hanem 18%-kal kellene emelni a legalacsonyabb fizetéseket.
Forrás,szerző: portfolio.hu