Fenyő Miklós lánya: „Ne akarjanak apu emlékéből megélni!”
Sztárhírek, Belföld

Márpedig léteznek az angyalföldi pálmafák. Jöjj el hozzánk nagyvilág, s csak nézd, csodáld, ahogy szegélyezik a Pozsonyi utat, s ahogy beárnyékolják a Szent István Parkot! Csillagfényes csókcsaták helyszíne ez, míg világ a világ. S mi, magyarok, itt lettünk élüzemből – álomgyár. Most is pezseg, lüktet Lipótváros; a tavasz illatát hozza a Duna felől feltámadó szél. Csak az álomgyár igazgatója hiányzik, aki a zenéjével, gondolataival tette még különlegesebbé Lipóciát. Fenyő Miklós január 31-én hunyt el, s ahogy telnek a hetek, egyre jobban hiányzik. A rock’n’roll királya március 12-én lenne 79 esztendős. A lánya, Dió, a fájdalmas születésnap apropóján édesapja törzshelyén, a Dunapark Kávéházban adott interjút lapunknak.

– Mielőtt emlékekről és érzésekről beszélgetnénk, rögzítsük a sokakat érdeklő tényt: megvan a Fenyő Miklós-emlékkoncert pontos ideje és helyszíne. Azért is fontos ezt tisztázni, mert megannyi találgatás és fals információ látott napvilágot ezzel kapcsolatban.

– Apu jövő március 12-én lenne 80 esztendős, így nem is volt kérdés, hogy az emlékkoncert időpontja: 2027. március 12. A helyszíne pedig az Aréna lesz. A fellépők névsorával egyelőre nem szolgálhatok, de azt ígérhetem, hogy az esemény méltó lesz édesapánk emlékéhez. A testvéremmel, Dácival mi leszünk az esemény házigazdái, szervezői, és a színpadról köszönthetjük majd azt a sok-sok embert, aki velünk együtt emlékezik egy felejthetetlen, különleges zenészre. Van egy évünk felkészülni, megpróbálni feldolgozni a gyászt, igaz, teljes mértékben – úgy érzem – nem lehet.

– Egyértelmű volt, hogy legyen ilyen nagyszabású koncert?

– Bizonyos szempontból váratlan volt a lehetőség. De nem kellett sokat gondolkodnunk sem a dátumon, sem a helyszínen, hiszen Rózsa István menedzser, producer, aki fontos szerepet töltött be édesapánk életében, azt mondta nekünk: tudjátok, hogy már decemberben leültünk és szerveztük a jubileumi koncertet édesapátokkal, s már le van foglalva az Aréna arra a napra, a ti döntésetek, mi lesz ott akkor. Onnantól kezdve a kezünkbe vettük az irányítást. Úgy gondoltuk: essünk neki, biztos valami szépet fogunk csinálni, hiszen szeretettel, szívünkből, tisztelettel csináljuk. Nem árulok el titkot, ha azt mondom, sokan dörömbölnek az ajtón. Sokan és sok mindent akarnak csinálni.


– Az édesapja temetésére írt gyönyörű búcsúbeszédében is hangsúlyozta, hogy a Fenyő-örökség az öné és a testvéréé. Ehhez képest lesz majd jó néhány koncert, fellépés, ilyen-olyan buli, ahol megszólalnak a legendás Hungária-dalok. Ez zavarja önt?

– Ha játsszák a dalait, az engem alapvetően nem zavar. Onnantól zavar, ha ezt valaki megélhetési forrásként akarja használni. Apu azért írta a számait, hogy azok bárhol, bármikor megszólalhassanak. A közönségének írta. Úgy maradnak fenn hosszú-hosszú évtizedeken keresztül a slágerek, ha különböző médiumok, zenekarok játsszák őket. Ezzel nincs gond. De amikor hallottuk az emlékkoncert kifejezést innen-onnan, elgondolkodtunk: és azon vajon mi lesz? Csak Hungária? A Hungária nem öleli fel az ő egész karrierjét. Ő hatvan évig állt színpadon. Ebből húsz év volt a Hungária története, és négy, amit a legendás Hungáriának szoktak nevezni. Ha valaki csak ebből a korszakból játszik dalokat, az nem emlékezik meg apu csodálatos szólókarrierjéről. De mondok pozitív példát: nyáron a Margit-szigeten Szikora Robi egy R-Go-koncertet ad, azon a napon, amely apunak már le volt kötve, és ezen megemlékezik az édesapámról egy blokkban. Ami szuper. Apunak Robi nagyon jó barátja volt, nagyon sokáig dolgoztak együtt. Nem ezzel akar turnézni, nem ebből akar magának újabb sikereket kovácsolni, hiszen nincs is szüksége rá. Nem megélhetési emlékezést akar csinálni.

– De…? Mert gyanítom, nem mindenkire így gondol…

– Vannak olyanok, akik úgy döntöttek, hogy más tollával ékeskedve akarnak megélni. Az én ízlésvilágomba ez nem fér bele. Nincs bennem harag irántuk sem, csak elhatárolódom.

Forrás, szerző: blikk.hu