Megfejtették, miként jut el a rák egyik szervből a másikba
Érezd!, Egészség
Montreali kutatók nyolc éve tanulmányozzák azokat a száz nanométeres, emberi szemnek láthatatlan buborékokat, amelyek a rákos sejtekből szállítják a genetikai információt az egészséges sejtekbe, és áttéteket hoznak létre. Ezért mesterséges másolatokat, liposzómákat készítenek, amelyekkel már ötvenszázalékos hatékonysággal tudják utánozni a folyamatot, de céljuk 90 százalékra emelni ezt az arányt, amellyel blokkolnák az áttétek képződését.
Egy új kanadai kutatás eredményeként megállapították, hogy a rák láthatatlan buborékokkal terjed tovább egyik szervről a másikra. Ezeknek a mikroszkopikus elemeknek a megértése megváltoztathatja a daganatos megbetegedés elleni küzdelmet. A Montreali Egyetem kutatócsoportjának célja a rák terjedésének megakadályozása a szervezetben, és azt vizsgálják, miként alakulnak át a rákos sejtek áttétekké, vagyis hogyan támadják meg a többi szervet − írta a Science Alert.
A tudósok a lipid-nanorészecskéket tanulmányozták, amelyek alig 100 nanométer méretűek, emiatt szabad szemmel nem láthatók. Első célként azt tűzték ki maguk elé, hogy megértsék, milyen úton alakulnak ki az áttétek, majd megpróbálták különböző módszerekkel meghatározni, miként tudják a lipid-nanorészecskéket a szervezetbe juttatni.
Ezek közé tartoznak a liposzómák, amelyek közvetlenül a tumorsejtek felé juttatják el a hatóanyagokat, ez pedig növeli a hatékonyságukat – és csökkenti a mérgező hatást a hagyományos kemoterápiához képest. A kanadai kutatók kimutatták, hogy a liposzómák hatékonyabban célozzák meg a daganatokat és csökkentik a mellékhatásokat, míg mások megfigyelték, hogy ezek javítják a kezelés behatolását. Ezek az eredmények megerősítik, hogy a nanogyógyszerek célzottabbá és hatékonyabbá tehetik a rákkezeléseket.
Apró részecskék felelősek a terjedésért
Az emberi test minden sejtje apró részecskéket bocsát ki, amelyeket extracelluláris vezikuláknak neveznek. Ezek a kis buborékok lipidekből és fehérjékből állnak, és genetikai információt is hordoznak. Amikor egy rákos sejt kibocsátja vezikuláit a véráramba, és azok átkerülnek egy egészséges sejtbe, megváltoztathatják annak DNS-ét, és rákos sejtté alakíthatják. Tulajdonképpen így terjed a rák más szervekre, például a májra, valamint ez a mechanizmus az áttétképződés alapja.
A probléma az, hogy ezeknek a természetes vezikuláknak a kivonása és tanulmányozása hosszú és nehéz folyamat. A kutatás felgyorsítása érdekében a tudósok mesterséges másolatokat állítanak elő, amelyeket liposzómáknak nevezünk. Különböző oldatok (lipidek, fehérjék, víz és etanol) keverésével olyan részecskéket hoznak létre, amelyek hasonlítanak a természetes vezikulákra. Ehhez azonban ismerniük kell, mely lipidek és fehérjék találhatók a részecskékben, hogy liposzómákat állítsanak elő.
Ezután ezeket májrákos sejtekbe fecskendezték, hogy megfigyeljék, hogyan reagálnak. Minél jobban megtartották a sejtek ezeket a részecskéket, annál inkább bizonyították, hogy a mesterségesen létrehozott részecskék alkalmasak helyettesíteni a természeteseket.
Fluoreszkálva jobban látszanak
Az egyik kísérletben a liposzómákat pontos paraméterekkel állították elő, hogy reprodukálják az extracelluláris vezikulák méretét és töltését, amelyek úgy váltak láthatóvá, hogy fluoreszkáló színnel jelölték meg őket. Ezeket a liposzómákat laboratóriumban előállított rákos sejtekkel inkubálják, ez pedig lehetővé tette, hogy valós időben rögzítsék, hogyan és milyen sebességgel szívják fel a rákos sejtek a liposzómákat.
Forrás, szerző: index.hu