Szente Vajk megcsinálta az elmúlt évek legpocsékabb vígjátékát
Sztárhírek, Belföld

Amikor beültem a Legénybúcsú sajtóvetítésére, nem vártam sokat a mozitól, azt gondoltam, hogy ennyi magyar szinten ismert és végső soron nem rossz színésszel össze lehet hozni egy olyan mozit, amit nem akarok nagyjából 30 perc után otthagyni. Nem túlzok, ha nem lett volna az a munkám, hogy írjak a filmről, akkor felálltam és kimentem volna a teremből. De végül maradtam és a látottak alapján bátran ki merem jelenteni:

a Legénybúcsú az elmúlt évek talán legrosszabb magyar filmje lett.

A sztori alapján egyértelmű, hogy Szente Vajk megpróbálta megcsinálni a magyar Másnaposokat. A történet szerint Alex (Ember Márk) és Simon (Fehér Tibor) elválaszthatatlan barátok, mindketten háziorvosként dolgoznak és egy közös rendelőt visznek. Alex nősül, elveszi feleségül a barátnőjét, Monát (Törőcsik Franciska), de előtte még akar egy görbe estét csapni a legjobb barátjával. A legénybúcsú természetesen végül nem úgy alakul, ahogy tervezték, és a végén még a lagzi is veszélybe kerül.

Ennek az egyszerű történetnek a megértését nehezítette, hogy a film úgy indult el, mintha kivágtak volna az elejéről legalább 20 percet. Rögtön a Balatonnál túrázó két baráttal kezdünk, akik közül fura módon a vőlegény találja ki, hogy szeretne magának egy elszállós legénybúcsút droggal, meztelen nővel és szerencsejátékkal. A mozi elején csak félmondatokkal utalnak az alapszituációra, hogy kik ők, honnan jönnek, mit csinálnak és hogy mit szeretnének. Utólag már azt gondolom, hogy ennek a filmnek teljesen mindegy, hogy meg tudtuk-e ismerni a karaktereket, de az elején nagyon zavart, hogy sokáig fogalmam sem volt, hogy kik ezek az emberek, és hogy miért kell rögtön a túranadrágban feszítő Ember Márk seggét néznem.

Alex és Simon végül megérkeznek a hotelbe, ahol találkoznak egy magyar világsztárral, Candy Crutizzel (Kárpáti Rebeka), aki végül azért akaszkodik rájuk, hogy a segítségükkel kirabolja a hotelt. Simon közben úgy dönt, hogy a bulit – szó szerint – háromzsáknyi kábítószerrel dobja fel, amiket a filmben jóindulatúan vicces csokinak, szexi csokinak és kiütés csokinak neveznek el. A vicces csokitól nevetnek az emberek, a szexi csokitól szexelni akarnak, a kiütés csoki pedig kiüti őket.

A szereplők egy ponton ezeket a drogokat úgy adogatják a különböző karaktereknek, mintha muszáj volna mindenkit bedrogozni a hotelben.

Elég fura egy olyan filmben kvázi nyílt kábítószerezést látni, amit az a Szente Vajk írt és rendezett, aki a NER-hez legalább ezer szállal kötődik. Ahhoz a NER-hez, aminek a belügyminisztere nem olyan régen felvetette, hogy betilthatnák a különböző művekben a kábítószerek említését. Kárpáti Rebekát például többször is ájulásig drogozzák, azt pedig kifejezetten nyugtalanító volt nézni, ahogy a magatehetetlen, fehérneműs testét pakolgatták az egyik jelenetben. Simon mindezek mellett eljátssza a lagzira félretett pénzt, sőt még azon kívül további 56 millió forintot is a barátjával közösen működtetett rendelőjük számlájáról.

Forrás, szerző: after