1992-ben adták át a Szolnokot délről elkerülő út részeként a Szent István Tisza-hidat. Később a folyó vízingadozási folytán derült ki, hogy a híd alatti területen a víz egyedülálló török kori emlékeket rejt.
A régi Tisza-híd feltárása
A 2003-as alacsony vízálláskor vették észre a Tiszából kiálló gerendacsonkokat, amik egykor a híd tartóelemei voltak.
A meginduló régészeti feltárásokból kiderült, hogy egy egyedülálló kincsre, Magyarország első állandó, fából készült Tisza-hídjának maradványaira bukkantak.
A hajdani híd a szolnoki várat és a folyó túlpartját összekötő tölgyfaépítmény volt, melyetGüzeldzse Rüsztem budai pasa építtetett 1559 és 1563 között.
A 110 m hosszúra és 5-6 m szélesre és 11-12 m magasra becsült hidat a török uralom bukása után az 1685-ben a városból kivonuló csapatok felégették, így csak a víz alatti elemek maradhattak épségben.
A szolnoki Tisza-híd újjászületik
A régészek tudják, hogy a török kori hidat nem lehet minden részletében rekonstruálni, azt azonban szeretnék elérni, hogy az új, 2010-re tervezett gyaloghidat legalább hatásában, látványának egyes elemeiben szeretnék hasonlatossá tenni az ötszáz évvel ezelőtti elődjéhez.