Szombathelyen a Savaria Múzeum Vas megyének a legnagyobb jelentőségű és legrégibb múlttal bíró, polgári kezdeményezéssel megteremtett kulturális intézménye.

 

A Vasmegyei Régészeti Egylet 1872-ben Lipp Vilmos indítványozásával alakult meg, azzal a céllal, hogy a megye történeti emlékeit összegyűjtsék, és ezeknek az értékeknek múzeumot hozzanak létre.

 

1900-ben a Régészeti Egylet összeforrt a Vasvármegyei Kultur-Egyesülettel, és ekkor a gyűjtemény, amely már igencsak nagy mennyiséget jelentett, a Püspöki Palota egy szűk termében volt kiállítva. Így el is dőlt a múzeumépület szükségessége, ami 1908-ban el is készült.

 

A Kultúrpalotát 1910-ben kibővítették egy újabb szárnyal, hogy legyen helye a hangversenyek és más előadásoknak. 1939-ben egy újabb felújítás során Járdányi Paulovics István tervei szerint berendezték a Lapidáriumot.

A Lapidárium az épület alagsorában állandó kiállításként tekinthető meg. A római kőtárlegkiemelkedőbb darabjai a Capitoliumi triász szobortorzók, a fogadalmi oltárok, valamint a pogány és ókeresztény sírkövek. A múzeum emeleti termeiben a Tájak - Korok - Települések című állandó kiállítás látható.

 

 Jelenleg a Savaria Múzeum a vasi múzeumok központja, körülbelül félmillió tárgyat mutat be a látogatóinak, régészeti, történeti, néprajzi és természettudományi témakörökben. 
 
A Savaria Múzeum kertjében található Horváth Boldizsár szombathelyi születésű politikusbronzszobra, valamint Pável Ágoston néprajzos múzeumigazgató mészkő mellszobra is.